Gépszer Karbantartó, Szerelő és Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság

Általános Beszerzési Feltételei

1.  Fogalom meghatározások

„Ajánlattételi felhívás”: A Megrendelő által a Beszállítóval írásban közölt, a megkötni kívánt Beszállítói szerződés mennyiségi és minőségi követeményeit, a teljesítés helyét és idejét, illetve a szerződés egyéb lényeges feltételeit tartalmazó felhívás szerződéses ajánlat megtételére.

„Ajánlat”: A Megrendelő ajánlattételi felhívása alapján a Beszállító által a Megrendelővel közölt, ajánlati kötöttséget eredményező címzett jognyilatkozat.

„Akadályoztatás”: A Beszállítói szerződés teljesítésének eredményességét jelentősen hátráltató, veszélyeztető, vagy ellehetetlenítő körülmény.

„ÁBF”: A jelen általános beszerzési feltételek mindenkor hatályos szövege.

„Beszállító”: A Megrendelő részére a jelen ÁBF-ben szabályozottak szerint árut értékesítő, szolgáltatást nyújtó vagy ezekre ajánlatot tevő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezet.

„Beszállítói szerződés”: A Megrendelő és a Beszállító között létrejött, egyedileg megtárgyalt megállapodás, továbbá a Megrendelő által elfogadott írásos beszállítói ajánlat, amely a Beszállító által a Megrendelő részére értékesített áru vagy nyújtott szolgáltatás mennyiségét, ellenértékét és a felek által lényegesnek tartott egyéb körülményeket és megállapodásokat tartalmazza.

„Elfogadó nyilatkozat”: A Beszállító ajánlatának Megrendelő általi kifejezett elfogadását tartalmazó írásos jognyilatkozat, amely a felek között Beszállítói szerződést hoz létre.

„Felek”: A Beszállító és a Megrendelő együttesen.

„GDPR”: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).

„Megrendelő”: A Gépszer Karbantartó, Szerelő és Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 7030 Paks, Kölesdi út 46., Cg. 17-09-002598)

„Ptk.”: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

2. Az ÁBF érvényessége, hatályossága:
   • A jelen ÁBF annak közzététele napján lép hatályba, és kiterjed a Megrendelő és a Beszállító között a jelen ÁBF-ben részletezett megrendelések, vagy azok egyes részeinek tárgyában létrejött valamennyi szerződésre, függetlenül a szerződés létrejöttének módjától. Az ÁBF rendelkezései a Beszállítói szerződésre és az abban foglalt kötelezettségekre irányuló jogviszonyokban feltétlenül érvényesülnek és alkalmazandók.
   • A jelen ÁBF-ben foglalt rendelkezések módosítása, kiegészítése, illetve az ezektől való eltérés csak akkor érvényes, ha a felek erről a Beszállítói szerződésben írásban megállapodtak.
   • Amennyiben a Beszállító a jelen ÁBF tárgyát képező beszerzések vonatkozásában saját általános szerződési feltételekkel rendelkezik, úgy ezek alkalmazását a felek teljes terjedelmükben, kifejezetten kizárják.
   • A szerződéses dokumentumok esetleges eltérése, vagy ellentmondása esetén az értelmezési sorrend a következő: beszállítói szerződés, elfogadó nyilatkozat, ajánlattételi felhívás, ÁBF, ajánlat.

3. A beszállítói szerződés tárgya, létrejötte és tartalma:

• A Megrendelő gépészeti, gépipari szereléssel, javítással, karbantartással, gyártással valamint egyéb műszaki jellegű tevékenységekkel összefüggésben használja fel, illetve veszi igénybe a Beszállító által értékesített árukat, illetve szolgáltatásokat. A Beszállító az általa ilyen célból értékesített árut, illeve nyújtott szolgáltatást a jelen ÁBF-ben és a felek között létrejött beszállítói szerződésben foglalt feltételek szerint biztosítja.
• A beszállítói szerződés alapján a Beszállító által a Megrendelő részére értékesített áruk, illetve nyújtott szolgáltatás pontos megjelölését, felsorolását, műszaki paramétereit, minőségi követelményeit, valamint ellenértékét a beszállítói szerződés, a Megrendelő ajánlattételi felhívása, illetve a Beszállító ajánlata, továbbá a teljesítésre irányadó hatósági előírások, érvényes szabványok tartalmazzák.
• A Megrendelő által közölt ajánlatkérések, ajánlati felhívások a jelen ÁBF rendelkezéseivel együtt képeznek egységes ajánlattételi felhívást, míg a Megrendelő által elfogadott beszállítói ajánlatok a jelen ÁBF rendelkezéseivel együtt minősülnek elfogadó nyilatkozatnak.
• A Beszállító ajánlatát írásban, bárminemű díjigény nélkül készíti el és közli a Megrendelővel. A Beszállító az ajánlatának elkészítéséért kizárólag abban az esetben érvényesíthet díjazást, ha összegszerűen meghatározott díjigényét az ajánlat elkészítését megelőzően írásban közölte a Megrendelővel, és a díjigényt a Megrendelő írásos nyilatkozatával kifejezetten elfogadta.
• A Beszállító a Megrendelő ajánlattételi felhívására adott ajánlatának közlésével a jelen ÁBF rendelkezéseit kifejezetten elfogadja, és annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
• A Beszállító által benyújtott ajánlat a Ptk. 6:64. §-a szerinti ajánlati kötöttséget eredményez. Az ajánlati kötöttség időtartama – amennyiben az ajánlatban a Beszállító nem állapít meg kifejezetten eltérő időtartamot – az ajánlat közlésétől számított 30 naptári nap. A Beszállító a hatályossá vált ajánlatot az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően nem jogosult visszavonni.
• A Megrendelő a Beszállító ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt a Beszállítóval közölt kifejezett írásbeli nyilatkozatával jogosult elfogadni.
• Amennyiben a Megrendelő elfogadó nyilatkozata a Beszállító ajánlatától bármely lényeges kérdésében eltér, úgy ez a Megrendelő által közölt új ajánlatnak minősül. A Beszállító a Megrendelő által ilyen módon közölt új ajánlatot annak közléstől számított 5 naptári napon belül jogosult írásban visszautasítani, vagy attól eltérő tartalmú újabb írásos ajánlatot közölni a Megrendelővel. Amennyiben a Beszállító e határidőn belül nem utasítja vissza a Megrendelő új ajánlatát, vagy nem közöl attól eltérő tartalmú új ajánlatot a Megrendelővel, úgy a Megrendelő ajánlata a Beszállító által elfogadottnak minősül. A felek a Beszállító e magatartástól való tartózkodását kifejezetten a Ptk. 6:4. § (4) bekezdése szerinti elfogadó jognyilatkozatnak tekintik.
• A felek között létrejött esetleges korábbi megállapodások, a felek által kialakított korábbi üzleti gyakorlat, illetve a beszerzéssel érintett üzletágban ismert és alkalmazott szokások nem válnak a beszállítói szerződés részévé.
• A beszállítói szerződés létrejötte, módosítása, illetve megszüntetése kizárólag írásbeli alakban érvényes. Írásbeli alakban létrejött szerződésnek minősül, ha a Beszállító írásbeli ajánlatát a Megrendelő szerződéskötésre jogosult képviselője, vagy szerződéskötésre felhatalmazott kapcsolattartója írásbeli elfogadó nyilatkozattal visszaigazolja.

4. A Megrendelő jogai és kötelezettségei
   • A Megrendelő a jogosult a beszállítói szerződéstől a teljesítés megtörténtét megelőzően külön indoklás nélkül írásban elállni. A Megrendelő a beszállítói szerződéstől történő elállás esetén a Beszállítónak kizárólag a teljesítés érdekében igazoltan felmerült indokolt költségeit tartozik megtéríteni, nem felel azonban azt ezt meghaladóan felmerülő esetleges károkért és következményekért, így különösen az elmaradt haszonért.
   • A Megrendelő a beszállítói szerződés teljesítését megelőzően jogosult a teljesítés helyét, illetve idejét módosítani, amely ugyanakkor nem teheti a Beszállító teljesítését számottevően terhesebbé. A Megrendelő ebben az esetben köteles a Beszállítónak a módosítás következtében igazoltan felmerült indokolt többletköltségeit megtéríteni.
   • A Megrendelő a Beszállító szerződésszerű teljesítése esetén a teljesítést átvételi elismervénnyel, vagy teljesítésigazolással igazolja.
   • A felek eltérő írásos megállapodása hiányában a Megrendelő a Beszállító teljesítésének előmozdítása érdekében nem biztosít a Beszállító részére semmilyen anyagot vagy eszközt.
   • Amennyiben a felek írásos megállapodása alapján a Megrendelő a Beszállító részére a Beszállító teljesítésének előmozdítása érdekében bármilyen eszközt vagy anyagot bocsát rendelkezésre, úgy ezek átadás-átvételére tételes jegyzőköny alapján kerül sor.
5. A Beszállító jogai és kötelezettségei
   • A Beszállító az ajánlata benyújtásával, illetve a beszállítói szerződés megkötésével kijelenti, hogy a beszállítói szerződés tárgyát képező teljesítéshez szükséges szakismerettel, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik, és kötelezi magát arra, hogy csak hivatalosan bejelentett, az adott feladat elvégzésére előírt szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztat; a foglalkoztatott munkavállalói után az adókat, járulékokat, stb. megfizeti.
   • A Beszállító kizárólag olyan közreműködőket, munkavállalókat vesz igénybe a beszállítói szerződésben meghatározott feladatai teljesítéséhez, akik az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek.
   • A Beszállító biztosítja, hogy az általa igénybe vett közreműködők, munkavállalók tevékenységüket megfelelő gondossággal és alapossággal, a jogszabályi, szerződéses és megrendelői előírások betartásával végezzék.
   • A Beszállító köteles a Megrendelő által esetlegesen átadott gépeket, berendezéseket és eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használni azzal, hogy a rendeltetésszerű használat mellett is szükségessé váló valamennyi karbantartást és javítást saját költségére köteles elvégezni.
   • A Beszállító jogszavatosságot vállal azért, hogy az általa szállított áru vagy nyújtott szolgáltatás mentes harmadik személyek mindennemű jogaitól, igényeitől, követeléseitől. A Beszállító jogszavatosságot vállal továbbá azért, hogy a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás Megrendelő általi felhasználása, illetve igénybevétele nem sérti harmadik személyek szellemi tulajdonnal kapcsolatos oltalmi jogait.
   • A Beszállító köteles a Megrendelőt írásban tájékoztatni a beszállítói szerződés teljesítésének mindennemű akadályoztatásáról, és köteles megjelölni az akadályoztatás okát és várható időtartamát; e kötelezettsége megszegésével okozott károkért teljes körű felelősséggel tartozik.
   • Fuvarozási szolgáltatás nyújtására irányuló beszállítói szerződés esetén a Beszállító az ajánlatának benyújtásával kijelenti, hogy a Megrendelő által megjelölt szállítmányértékre fedezetet nyújtó árufuvarozási felelősségbiztosítással rendelkezik. A Beszállító a Megrendelő kérése esetén köteles az árufuvarozási felelősségbiztosítás fennállását igazoló kötvényt bemutatni. Amennyiben a Beszállító nem rendelkezik a beszállítói szerződés teljes tartama alatt a Megrendelő által megjelölt értékre fedezetet nyújtó árufuvarozási felelősségbiztosítással, úgy az ebből eredő mindennemű kárért teljes körű felelősséggel tartozik.
   • Fuvarozási szolgáltatás nyújtására irányuló beszállítói szerződés esetén a beszállítói szerződés eltérő rendelkezése hiányában a küldemény berakása és kirakása a Beszállító feladata.
   • Fuvarozási szolgáltatás nyújtására irányuló beszállítói szerződés esetén a Beszállítót nem illeti meg a Ptk. 6:267. §-a szerinti törvényes zálogjog, illetve a szerződés alapján támasztható igények elévülési ideje a Ptk. 6:270. §-ában foglaltakkal szemben három év.
6. Teljesítés
   • A Beszállító a beszállítói szerződésben megjelölt árut vagy szolgáltatást hiánytalanul és hibátlanul, első osztályú kifogástalan minőségben, a teljesítésre irányadó jogszabályi előírások, szabványok betartásával biztosítja a Megrendelő részére.
   • A Beszállítóra irányadó teljesítési hely a beszállítói szerződésben, illetve a Megrendelő ajánlattételi felhívásában vagy elfogadó nyilatkozatában megjelölt rendeltetési hely, ennek hiányában a Megrendelő székhelye.
   • Áruk értékesítésére irányuló szerződés esetén a beszállítói szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Beszállító DPU (INCOTERMS® 2020) paritással köteles teljesíteni.
   • A beszállítói szerződésben megjelelölt teljesítési határidő, illetve határnap fix határidőnek, illetve határnapnak minősül azzal, hogy Megrendelő a beszállítói szerződés eltérő rendelkezése  hiányában a teljesítési határnap, illetve teljesítési határidő utolsó napjának 14.00 órájáig köteles a teljesítés átvételére.
   • A Megrendelő idő előtti teljesítést kizárólag előzetes írásos jóváhagyása esetén köteles elfogadni; ennek hiányában a Megrendelő az idő előtti teljesítést visszautasíthatja, illetve annak elfogadása esetén az idő előtti teljesítéssel okozott költségei megtérítését követelheti a Beszállítótól. Amennyiben a Megrendelő az idő előtti teljesítést visszautasítja, úgy a sikertelen teljesítéssel kapcsolatos összes kockázatot és költséget a Beszállító tartozik viselni. Az idő előtti teljesítés Megrendelő általi visszautasítása nem mentesíti a Beszállítót a beszállítói szerződésben foglalt határidőben, illetve határnapon történő teljesítés kötelezettsége alól.
   • A Megrendelő részteljesítést kizárólag előzetes írásos jóváhagyása esetén köteles elfogadni; ennek hiányában a Megrendelő a részteljesítést visszautasíthatja, illetve annak elfogadása esetén a részteljesítéssel okozott költségei megtérítését követelheti a Beszállítótól. Részteljesítés elfogadása esetén a Beszállító nem jogosult a részteljesítés miatt felmerülő többletköltségeit (pl. további fuvardíj) érvényesíteni.
   • Áruk értékesítésére irányuló szerződés esetén a Beszállító köteles a Megrendelőt az áruk biztonságos kezeléséről és felhasználásáról, valamint azok rendeltetésszerű használatához szükséges feltételekről írásban tájékoztatni.
   • Áruk értékesítésére irányuló szerződés esetén a Beszállító köteles az értékesített áruk minőségének tanúsítására, valamint a szállítólevél és a szabályszerűen kitöltött fuvarlevél átadására is.
   • Áruk értékesítésére irányuló szerződés esetén a Beszállító köteles a Megrendelő által meghatározott csomagolási előírásokat maradéktalanul betartani.
   • A Beszállító által a Megrendelő részére értékesített áruk tulajdonjoga azok Megrendelő általi átvételével a Megrendelőre száll át. A Beszállító részéről közölt mindennemű tulajdonjog fenntartásra irányuló jognyilatkozat kizárt és érvénytelen akkor is, ha azoknak a Megrendelő kifejezetten nem mondott ellent.
7. Díjazás, fizetési feltételek
   • A Beszállító a beszállítói szerződésben foglalt kötelezettségei hibátlan és hiánytalan teljesítése esetén a beszállítói szerződésben meghatározottak szerinti díjazásra jogosult.
   • A beszállítói szerződésben megállapított díjazás tartalmazza a Beszállító által értékesített áru vonatkozásában esedékes mindennemű adót, vámot, díjat és egyéb költséget, beleértve a szállítási és rakodási, valamint csomagolási költségeket is, továbbá a Beszállító által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban nála felmerült valamennyi közvetlen és közvetett díjat, ráfordítást és költséget.
   • A beszállítói szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Beszállító előleg fizetésére nem tarthat igényt.
   • A Beszállító a Megrendelő által kiállított és az értékesített áruk hiánytalan és hibátlan, megfelelő dokumentációval együtt történt átadását igazoló átvételi elismervény, vagy a nyújtott szolgáltatás hiánytalan és kifogástalan teljesítését igazoló teljesítésigazolás alapján jogosult számlát kiállítani. Az átvételi elismervény, illetve teljesítésigazolás másolata a számla kötelező melléklete. A számlát és annak mellékleteit a Megrendelő székhelyére postai úton, vagy elektronikus számla alkalmazása esetén az eszamla@gepszer.hu e-mail címre kell megküldeni.
   • A Beszállító által kiállított számlának a Megrendelő releváns cégadatain túlmenően tartalmaznia kell a Megrendelő által az ajánlattételi felhívásban, az elfogadó nyilatkozatban vagy a beszállítói szerződésben megjelölt munkaszámot, megrendelés azonosítót, illetve a Megrendelő ügyintézőjének a nevét.
   • A Beszállító által kiállított számla teljesítési határideje a jelen ÁBF-ben foglaltaknak megfelelően kiállított számla kézbesítésétől számított 30 banki nap.
   • A Megrendelő a jelen ÁBF-ben foglalt tartalmi követelményeknek nem megfelelő, illetve a szükséges mellékletek nélkül megküldött számlát jogosult teljesítetlenül visszaküldeni a Beszállítónak.
8. Jótállás, felelősség a szerződésszegésért
   • A Beszállító az általa értékesített árura 24 hónap teljeskörű jótállást vállal azzal, hogy amennyiben a szerződés tárgyát képező árura bármely jogszabály hosszabb jótállási időt ír elő, úgy a Beszállító jótállási felelősségére a jogszabályban foglalt hosszabb jótállási idő irányadó. A jótállási idő az áru átvételének napján kezdődik.
   • A Beszállító a jótállási kötelezettsége körében köteles a Megrendelő választása szerint a hibát kijavítás vagy kicserélés útján kiküszöbölni.
   • A Megrendelő a beszállítói szerződésben rögzítettek szerint jogosult a Beszállító által kiállított számlák ellenértékéből jóteljesítési biztosíték címén visszatartási jogot gyakorolni a jótállás időtartamára. A Beszállító ugyanakkor ilyen esetben is jogosult a jóteljesítési biztosítékot a Megrendelő által elfogadott pénzintézettől származó, az URDG 758 (ICC Uniform Rules for Demand Guarantees – Revision 2010) követelményeinek megfelelő, a jóteljesítési biztosíték teljes összegére szóló feltétlen és visszavonhatatlan bankgaranciával kiváltani.
   • A Beszállító az ajánlata megtételével tudomásul veszi, hogy a Megrendelőt a Beszállító szerződésszegése esetén a Beszállítót megillető díjazást sokszorosan meghaladó összegű károsodás érheti. A Beszállító az ajánlata megtételével kifejezetten kijelenti, hogy szerződéses nyilatkozatát e Megrendelői tájékoztatás figyelembe vételével tette meg.
   • A Beszállító a szerződésszegése esetén a következményi károkért, tipikusan pedig az elmaradt vagyoni előnyért is felelősséggel tartozik.
   • Amennyiben a Beszállító a beszállítói szerződésben foglalt határidő tekintetében késedelembe esik, késedelmi kötbért tartozik fizetni a Megrendelő részére. A késedelmi kötbér alapja a beszállítói szerződésben rögzített bruttó díj összege. A késedelmi kötbér egy naptári napi összege a kötbéralap 1%-a, míg maximális összege a kötbéralap 20%-a.
   • Ha már a teljesítés előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Beszállító a kötelezettségeit nem, vagy csak olyan számottevő késedelemmel tudja elvégezni, hogy a Beszállító általi teljesítés emiatt a Megrendelőnek már nem áll érdekében, úgy a Megrendelő jogosult a beszállítói szerződéstől elállni, illetőleg a teljesítés megkezdésétől követően jogosult azt azonnali hatállyal felmondani. Ebben az esetben a Megrendelő a nem teljesített beszállítói szolgáltatásokra a beszállítói szerződésben meghatározott díjazás 20%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbérre, mint kárátalányra tarthat igényt a Beszállítóval szemben. A Megrendelő ezen túlmenően jogosult a kötbér összegét meghaladó kárát is érvényesíteni.
   • Amennyiben a Beszállító a beszállítói szerződésben foglalt kötelezettségeit hibásan teljesíti, úgy a hiba elhárításának időtartamára hibás teljesítési kötbért tartozik fizetni a Megrendelő részére. A hibás teljesítési kötbér alapja a beszállítói szerződésben rögzített bruttó díj összege. A hibás teljesítési kötbér egy naptári napi összege a kötbéralap 1%-a, míg maximális összege a kötbéralap 20%-a.
   • A Megrendelő az átvételi elismervény, vagy a teljesítésigazolás kiállítása esetén is kifejezett jogfenntartással él a Beszállító mindennemű késedelmes, hibás, vagy minőségileg kifogásolható, rendeltetésszerű használatra nem, vagy csak korlátozottan alkalmas teljesítéséből eredő igényei vonatkozásában, beleértve az esetleges késedelmi, hibás teljesítési vagy meghiúsulási kötbért is.
   • A Beszállító az ajánlata megtételével kijelenti, hogy a jelen ÁBF-ben szabályozott kötbérek mértékét alapos megfontolás és gondos mérlegelés tárgyává tette, a beszállítói szerződéssel vállalt kötelezettségeire és a szerződésszegés lehetséges következményeire is tekintettel arányosnak és megfelelő mértékűnek fogadja el. A Beszállító a beszállítói szerződés megkötésével az általa vállalt kötbér összegének bíróság általi mérséklése iránti igényéről kifejezetten lemond.
9. Adatvédelem, személyes adatok továbbítása
   • Amennyiben a beszállítói szerződésben foglalt kötelezettségek Beszállító általi teljesítéséhez a Beszállító alkalmazottai, közreműködői részére a Megrendelő, vagy annak megrendelője által kibocsátott belépőkártyák kiállítása válik szükségessé, úgy a Beszállító a belépőkártyák kiállításához szükséges adatokat – kizárólag a Megrendelő útján – eljuttatja a belépőkártyát kiállító szervezethez.
   • A belépőkártyák kiállításához szükséges munkavállalói adatok vonatkozásában a GDPR 6. cikk (1) (b) pontja és a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 10. § (1) bekezdése alapján kizárólag a Beszállító minősül adatkezelőnek, míg a Megrendelő ezen adatoknak a belépőkártyát kiállító szervezethez történő továbbítása vonatkozásában kizárólag adatfeldolgozónak minősül. A Beszállító adatkezelőként felelősséggel tartozik az érintett adatokkal kapcsolatos adatkezelési feladatok elvégzésének jogszerűségéért, az adatkezelés jogszerűségéért a Megrendelőt semmilyen felelősség nem terhelheti.
   • A Megrendelő, mint adatfeldolgozó az adatfeldolgozási műveleteket a Beszállító, mint adatkezelő utasításai szerint teljesíti. A Megrendelő adatfeldolgozóként az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott adatokat kizárólag a Beszállító, mint adatkezelő rendelkezései szerint dolgozza fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végez. Amennyiben a személyes adatok érintettje az adatkezelési jogszabályok szerinti tájékoztatást kér a Megrendelőtől, mint adatfeldolgozótól a személyes adatai kezeléséről, a tájékoztatást minden esetben a Beszállító, mint adatkezelő köteles megadni.
   • A felek rögzítik, hogy a jelen pontban foglalt rendelkezések kifejezett adatfeldolgozói megállapodásnak minősülnek.
10. Egyéb rendelkezések
    • A felek a beszállítói szerződés teljesítésének helyszínén eljáró, nyilatkozattételre is jogosult kapcsolattartóik adatait a beszállítói szerződésben rögzítik.
    • Amennyiben a felek között a beszállítói szerződés teljesítésével kapcsolatos lényeges kérdésben vita alakul ki, úgy a Megrendelő jogosult a teljesítést a vita rendezéséig felfüggeszteni, mely esetben a felfüggesztéssel okozott következményekért semmilyen felelősséggel nem tartozik.
    • Műszaki természetű vita esetén elsődlegesen a Megrendelő álláspontja irányadó. Amennyiben a Beszállító a Megrendelő műszaki kérdésben kifejtett álláspontjával nem ért egyet, úgy jogosult igazságügyi műszaki szakértő közreműködését igénybe venni. A műszaki szakértő költségét ilyen esetben a Beszállító előlegezi meg és az a fél viseli részben vagy egészben, akinek terhére a szakértő állást foglalt.
    • A felek a szerződéses kapcsolatuk során haladéktalanul kötelesek egymást tájékoztatni a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről.
    • Felek a jelen ÁBF hatálya alá tartozó szerződéses jogviszonyokban mindenkor írásos nyilatkozatnak tekintik a beszállítói szerződésben megjelölt kapcsolattartók részére az ott meghatározott e-mail címre történő kézbesítés útján közölt nyilatkozatokat is. Az e-mailben közölt nyilatkozatok mindenkor érvényes joghatályos nyilatkozatnak minősülnek, kivéve, ha a jelen ÁBF, vagy a felek egyéb szerződéses megállapodása valamely nyilatkozat érvényességéhez szigorúbb írásbeliséget (pl. fax, ajánlott postai küldemény) kíván meg.
    • A felek szerződésben rögzített, vagy írásban közölt címére küldött ajánlott postai küldemények legkésőbb a feladást követő 15. napon kézbesítettnek minősülnek.
11. Titoktartás
    • A felek kötelesek egymás belső ügyeiről a szerződéses kapcsolataik időtartama alatt, és azt követően is valamennyi információt, adatot bizalmasan, üzleti titokként kezelni attól függetlenül, hogy azokat milyen formában szerezték, vagy milyen módon jutott a tudomásukra.
    • A felek az üzleti titok körébe tartozó információkat kizárólag az együttműködésük során és annak érdekében használhatják fel, illetéktelen személyek tudomására nem hozhatják. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha a feleket valamely jogszabály, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat kötelezi valamely üzleti titoknak minősülő adat, információ átadására, közzétételére vagy nyilvánosságra hozatalára, és a fél e kötelezettségének kizárólag a kötelezettség teljesítéséhez feltétlenül szükséges módon és terjedelemben tesz eleget.
    • A felek a jelen ÁBF-ben meghatározottak vonatkozásában üzleti titoknak minősítenek minden olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelynek titokban maradásához a feleknek méltányolható érdeke fűződik, illetve amelynek harmadik személyek részére történő átadásához az érintett fél nem járul hozzá.
    • A titoktartási kötelezettség a felek szerződéses viszonyainak megszűnését követően is fennmarad, és kiterjed a felek által igénybe vett alvállalkozókra, illetve közreműködőkre és alkalmazottakra is. A másik fél írásos hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra a felek jogviszonyára vonatkozóan semmilyen szerződés, vagy annak bármely kikötése, illetve az abban foglalt műszaki, pénzügyi és egyéb információk.
    • Amennyiben az üzleti titok körébe eső információk közlését, közzétételét vagy nyilvánosságra hozatalát, jogszabály, hatósági vagy bírósági határozat kötelezővé teszi, úgy az érintett fél a közlési, közzétételi vagy nyilvánosságra hozatali kötelezettségének kizárólag a jogszabály, hatósági vagy bírósági határozat által előírt terjedelemben tehet eleget.
12. Vis maior
    • A jelen ÁBF alkalmazásában vis maiornak minősülnek a szerződés teljesítését akadályozó, illetve részben vagy egészben ellehetetlenítő, a felek ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan események vagy körülmények, amelyek a szerződés létrejöttének időpontjában nem voltak előreláthatóak.
    • A teljesítésben a vis maior által akadályozott fél köteles mindent megtenni a vis maior következményeinek csökkentése, illetve annak érdekében, hogy az a lehető legkevésbé befolyásolja a szerződés teljesítését.
    • Amennyiben az esetleges kár bekövetkezése előre látható, úgy a fél köteles a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül írásban, közvetlenül fenyegető veszély esetén rövid úton (telefonon, e-mailben, stb.) értesíteni a másik felet.
    • Amennyiben a vis maior a szerződés teljesítését nem teszi lehetetlenné, pusztán késlelteti, úgy a teljesítési határidő a vis maior okozta késedelem időtartamával meghosszabbodik.
13. A szerződéses rendelkezések érvénytelensége
    • Amennyiben a jelen ÁBF, vagy annak hatálya alá tartozó egyéb megállapodás bármely rendelkezése érvénytelen lenne, vagy a későbbiekben érvénytelenné válna, úgy ez az egyéb rendelkezések érvényességét nem érinti, kivéve, ha a felek az érvénytelen rendelkezés nélkül a szerződést nem kötötték volna meg.
    • A felek mindenkor kötelesek az érvénytelen rendelkezés helyett olyan érvényes rendelkezést elfogadni, amely az érvénytelenséggel érintett rendelkezés által elérni kívánt szerződéses célnak a leginkább megfelel.
14. Alkalmazandó jog, joghatóság, hatáskör és illetékesség
    • A felek jelen ÁBF hatálya alá tartozó szerződései vonatkozásában kizárólag a magyar jog előírásai alkalmazandók.
    • A jelen ÁBF-ben, valamint az ÁBF hatálya alá tartozó szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. mindenkor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
    • Felek a jelen ÁBF, valamint az ÁBF hatálya alá tartozó szerződések létrejöttével, érvényességével, értelmezésével, teljesítésével vagy megsértésével kapcsolatos mindennemű vitás kérdéseiket törekszenek tárgyalásos úton, peren kívül rendezni. Ennek sikertelensége esetére a felek mindennemű jogvitájuk vonatkozásában a magyar bíróságok kizárólagos joghatóságát, ezen belül pedig hatáskörtől függően a Pécsi Járásbíróság, illetőleg a Pécsi Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.